Egy csipetnyi Anglia Somogyban – avagy a telefonfülke második élete
Mintha mesébe csöppentünk volna a somogyi dombok között felfelé haladva, amikor megpillantottuk távolról a magányos brit telefonfülkét a magasban. Közelebb érve kirajzolódtak már a szintén mesekönyvbe illő, tipikus angol ház körvonalai is, amit varázslatos fénybe vont az éppen lemenő Nap.
A vidéki stílus szerelmeseinek
Lulla Cottage – ahogy otthonukat elnevezték – régi nagy álma volt a házaspár férfi tagjának, a kertet később egymaga tervezte és kivitelezte. A település eredeti, régi részében csupán egy épület maradt nagyjából épen: ez tetszett meg az erre kerékpározó kertészmérnöknek, de a ház akkor sajnos nem volt eladó. Végül csak nyélbe ütötték az üzletet, és az eladásból igazi barátság is született: a régi tulajdonosok a mai napig vissza-visszajárnak régi otthonukba…
A ház kívülről és a kert
Távolban, a völgyben legelésző állatok, a ház egy domb tetején, ahová vasúti talpfákból kialakított lépcsőfokok és antikolt klinkertéglából kirakott út vezet. A lépcsőket kínai mesterek által megformált kőlámpások szegélyezik, feljebb érve egy angliai halászhálóval fedett, védett helyen alföldi parasztgatyás galambok, kakasok, tyúkok élnek, csupán hobbiból tartva, mert a család egyébként vegetáriánus. A vastag falakkal kialakított épület eredeti állapotához képest komoly „ráncfelvarráson” esett át, így pl. fakereteket kapott. Ablakait polgári házakból emelték át, az egyik fönti ablak korábban pince nyílászárója volt. Régi faoszlopok képezik a bejárat keretét, két oldalról egy-egy konflislámpával díszítve.
150 éves cserép a tetőn
Az ajtó mellett egy pálos kereszt másolata függ és egy vendég által ajándékozott házi áldás. A tetőre 150 éves cserepet rakatott a tulajdonos, bár először nem volt ács, aki ezt bevállalta volna. A kézzel készült kéménycsúcs az épület tetejét ékesíti, viktoriánus és Tudor-kori pirogránit az alapja.
Több pihenőhelyet is kialakítottak a ház mellett, az egyiket egyetlen este leforgása alatt építették meg padlástégla felhasználásával. Az alapként szolgáló komplett terveket (alaprajz, homlokzat) Kovácsné Forrás Csilla építész készítette, de a részleteket és a megvalósítást a tulajdonos már maga intézte.
A helyi tanács táblája megmosolyogtató módon került a család birtokába: a szegedi hídi vásáron bukkant rá az egyik rokon, és persze egyértelmű volt, hogy ennek a ház falán kell díszelegnie.
(Ez is tetszeni fog: Ebben az imádnivaló kerti lakban te is beleszeretsz a vidéki romantikába)
Az angol vidéki stílus folytatódik a belső térben is
A házba lépve az eredetileg nem létező, utólag hozzáépített előszobába jutunk, onnan a nappali-étkezős konyha légterébe. A korábban földpadlós helyiség látványos gerendái bontásból származnak, az eredeti a kerti galambdúc tartóoszlopa lett.
Az angol stílus itt is hangsúlyos szerepet kapott: a piros ajtók és ülőgarnitúra, a finom virágmintás tapéta mind a vidéki hangulat része, ehhez tökéletesen illeszkedik a mintás római roló, a sok pasztellszín és a fa.
A nappali megmosolyogtató dísze a traktor elejéből megformált bárszekrény.
Az étkező egy falfülkébe került,
ahonnan lenyűgöző panorámában gyönyörködhet az éppen ott üldögélő. A konyha báját a viktoriánus stílusban megálmodott Gorenje nosztalgiatűzhely, a különleges páraelszívó és a gyönyörű kerámia mosogató adja.
(Ez is érdekelhet: Vidéki stílus a konyhában)
Szemben, a rakott, Magyar János mesterember (Cserépkályhák, kemencék, kandallók épített kerti konyhák kivitelezése – +36 20 332-5843 ) által épített kemencés tűzhely mellett egy kocsioldalt tettek hasznossá, amit a padláson találtak: mindenféle konyhai eszközt függesztettek föl rá.
Innen vezet egy lépcső felfelé, a hálószobákhoz. Ezt a feljáratot a tulajdonos Angliában fotózta le egy irodában, aztán itthon a kép alapján építette fel egy ügyeskezű asztalosmester: Kadlicskó András (Egyedi nyílászárók, lépcsők, konyha és beépített bútorok készítése – +36 30 489-2326).
Az angol elemekhez a vendég szobában/fürdőben is ragaszkodtak
Bár a vendégeknek szánták, de ugyanolyan alapossággal választották ki ide is az egyes kiegészítőket. A csapra egy régiségkereskedésben bukkantak rá.
Az egyik oldalon pirosra festett lambériaborítást találunk, szemben jellegzetes metro csempét. Szőnyeg, virágok, tapéta „szobásítja” ezt a helyiséget.
Szintén a földszinten találjuk a vendégek számára kialakított lakrészt. A hálószoba bejárata eredeti, szekercével faragott keret. Itt kapott helyet a családi örökségből származó asztal, egy régi vaskályha és a régi ház fotói. Az angol elemekhez itt is ragaszkodtak, így tartva egységben a ház stílusát.
Az emeleten az „ősök fala” előtt elhaladva jutunk a szülők hálószobájához.
A szemközti ablakos falfülke nyomban magára vonja a tekintetet, csak úgy, mint egy másik álom, a lábakon álló kétszemélyes kád, amit igencsak romos állapotban leltek meg a tulajdonosok, és alaposan megtisztogatva fedezték fel rajta egy manchasteri gyár emblémáját. Természetesen „ő” is piros bevonatot kapott.
Az egyetemista fiú maga alakította ki apai segítséggel saját lakrészét.
Ragaszkodott az autót formázó íróasztalhoz, és együtt újították fel a fekhelyet itt. A dekorációk mind saját választások, de természetesen ez a szoba sem lóg ki az összképből.
(Ezt olvastad már? – Rusztikus otthon a Börzsöny lábánál)
A piros szín az emeleti fürdőben is megjelenik
A helyiséget az egykori pinceablak díszíti, ugyanúgy piros lambériafalat kapott, mint a lenti fürdő. Az ajtaja is pirosra mázolt, a Tikkurila kínálatából választották ezt a festéket, csak úgy, mint a külső nyílászárók zöldjét.
A fürdő tetősík alatt van, de minden igényt kielégít berendezésével. Hogy tágasnak tűnjön, friss fehér a bútor és a csempe.
Fotó: Farkas Sándor Építésztervező: Kovácsné Forrás Csilla Szöveg: Erdély Györgyi
A tulajdonost kérdeztem:
- Mindennel elkészültetek, amit szerettetek volna?
- Nem, egy shepherdházat szeretnénk még a kertben a vendégeinknek fürdővel, hálóval, ez egyelőre félig készült még csak el.
- Mióta laktok itt?
- Először csak nyáron töltöttünk el itt több időt, de négy éve már itt élünk, a feleségem szeretett volna véglegesen ide költözni, és nem bántuk meg, sőt!