Menü
Sárból várat építeni? – A vályogház építés reneszánsza
Korábban legalább harmincféle vályogépítési technika létezett hazánkban, de a köztudatban az szerepel, hogy a vályogházak elavultak, vizesek, dohosak. Azonban, ha modern technológiákkal jól van felépítve, akkor kiváló megoldás,és életre szóló, egészséges környezetet biztosít, épp ezért a helyi természetes építőanyagok széles körű alkalmazása nemcsak a hagyományőrzés, hanem az egyre fontosabbá váló ökologikus (és egyben energiatudatos) építészeti szemlélet szempontjából is igen fontos.
A vályog fesztivált érdemel!
A nyárvégi vályogépítészeti fesztivál legnagyobb szenzációja volt az a szoftverrel vezérelt 3D-s nyomtató, amellyel egy pavilon falait készítették el. Ehhez a nyomtatóba vályogot töltöttek, a gép pedig üreges, hőszigetelő falakat „rajzolt” a térbe a sárból. A kész „sárfalnak” mindenki csodájára járt a fesztiválon. Úgy épült az egész, hogy a fal két rétege között legyen bőven hely a levegőnek, amely a kiváló hőmegtartásban segít.
Hogyan tovább?
Néhány szempontot érdemes figyelembe venni az építkezésnél: folyópartra, ártérre ne építkezzünk,-sajnos hazánk területének csaknem negyede árvízveszélyes terület,- tehát érdemes odafigyelni erre a körülményre, ha nem akarjuk a házunkat elveszíteni. Mind új vályogház építésénél, mind pedig felújításnál olyan tervezőt és kivitelezőt keressünk, aki szívesen foglalkozik ezzel az anyaggal, vannak tapasztalatai a vályogépítészettel, energiatakarékossággal kapcsolatban.
Az építés
Az alapot a teherbíró altalaj szintjéig, illetve a fagyhatárig szükséges levinni. A falvastagságból adódóan az alap elég széles, teherbírása földszintes épület esetén többszöröse lesz a szükségesnek. A költségek csökkentése érdekében alkalmazhatunk úsztatott betont.A lábazatot fagyálló vasbeton anyagból készítsük, a terepszinttől legalább 30-50 centiméterre emeljük ki, és a felszívódó talajnedvesség elleni falszigetelésre feltétlenül ügyeljünk.
A kert semmiképpen se lejtsen a ház irányában!
Változatok
Lehet hagyományos vert fal, kézi vetésű vályogtégla vagy akár géppel préselt földtégla. A falazás általános szabályai szerint a fal vastagsága az alapelem méretétől függ. A vert fal általában 70-80 centiméter vastagon rakott vagy döngölt fal, a hagyományokat jól ismerő szakemberre van hozzá szükség, aki a helyszínen emeli fel a falat. A kézi vályogvetés a vert falhoz hasonlóan igen idő- és munkaigényes folyamat. A kész vályogtégla szállítható, de a szállítási költség igen magas, ezért nem ajánlatos messziről szállíttatni. A préselt földtégla falminimum 45 centiméter vastag, de célszerű inkább a 60 centiméteres falvastagságot választani a szélsőséges időjárás miatt. A földtégla préselés mobil présgéppel megoldható, így a téglák az építkezés helyszínén gyárthatóak. Bármelyik faltípust is választjuk, az alapanyag általában helyben megtalálható. A vályogtéglából épített falat természetes anyagába: sárba rakhatjuk, ami szintén energiatakarékos, olcsó.
A befejező munkálatok
Csak teljesen kiszáradt falakat szabad bevakolni! Várjunk minél többet, de legalább fél évet a száradásra! Ajánlott a falra nádszövetet vagy dróthálót rögzíteni. A túl gyors száradás elkerülése érdekében a közvetlen napsugárzástól óvjuk a falat! A mészhabarcs vakolat a legjobb, de mindenképp figyeljünk arra, hogy a vályogfal lélegzését ne akadályozzuk a vakolattal vagy a festéssel!
Külön hőszigeteléssel nem kell ellátnunk a 60 cm-es falakat. A földfal önmagában is kellemes, hűvös klímát biztosít a nyári hőségben is, ezért nincs szükség klímaberendezés használatára, ami hosszú távon igen jelentős energiamegtakarítást jelent.
Télen a falak jó hőtároló-képessége miatt kb. 40 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel egy vályogház. A nyílászárók olyan kiválasztásánál az új vályogfalak nem igényelnek speciális előkészületeket.
